Barszcz - céklaleves: melegen és hidegen

Hasonlóan a hajdinához valamikor a céklaleves is integráns része volt a magyar étkezésnek, mára azonban ez is elfeledetté vált. Nem így történt ez a hazámban, Lengyelországban, ahol barszcz ezer változata a mindennapi és ünnepi közkedvelt étel, nagyon népszerű, nagyon gyorsan, egyszerűen elkészíthető és NAGYON finom :))) Ezért most kísérletet teszünk rá, hogy ezt a kelet-európai konyhaművészeti remekművet újra népszerűvé tegyük.

Az alap céklaleves széles körű felhasználási lehetőségeket nyújt - többféleképpen ízesíthető, hidegen és melegen egyaránt fogyasztható. Ami még nagyon fontos, érdemes nem csak céklagyökeret felhasználni hozzá, hanem a szárát is (akár levéllel együtt, ha szép, fiatal, friss a cékla). Két fő változata létezik a barszcz-nak: tejföl nélkül és tejfölös. Nálunk otthon hagyományosan a tejföl nélküli jelenik meg leggyakrabban az asztalon, azért ezt választottam.

Alap céklaleves - hozzávalók kb. 6 főre:

- 3 liter víz
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 kicsi vagy közepes vöröshagyma
- 2-3 nagy cékla
- kb. 10-15 céklaszártő
- 1 szár kaporvirág
- 1 evőkanál ecet, cukor - savanyúságot szabályozó
- só, bors, majoranna, lestyán
- olaj pirításhoz
- opcionálisan 1 húsleveskocka

Egy nagyobb méretű fazékban az apróra vágott hagymát és zúzott fokhagymát üvegesre pirítjuk kis olajon. Hozzáöntjük a vizet és beleszórjuk a közepes kockákra vágott céklát, céklaszártövet, ízlés szerint hozzáadjuk a majorannát, lestyánt, kaporvirágot, sót, borsót, tetszés szerint adhatunk hozzá egy húsleveskockát. Lefedjük a fazekat, időnként keverjük a levest. Közben kóstolgathatunk belőle és hozzáadhatunk ecetet vagy cukrot, attól függően hogy mennyire savanyúan vagy édesen szeretjük. Forrástól számított 15-20 percig főzzük, amíg a cékla teljesen meg nem puhul. Amikor kész a levesünk, leszűrjük, félretéve a céklakockákat. 

Melegen és hidegen

Barszcz-ot kétféle módon fogyaszthatunk - "italként" és levesként, melegen vagy hidegen. Ha csak egy forró, melegítő finomságra vágyunk, egyszerűen öntjük a meleg levest a bögrébe és kortyolgassuk - fantasztikus a hideg, esős őszi vagy téli estékre. Ha levesként, gazdagabban szeretnénk enni a barszcz-ot, egy leveses tálban tálaljuk, céklakockákkal, főt félbevágott tojással, főtt krumplival, káposztás-gombász krokettel, pierogi-val, kolbásszal stb. Nyáron pedig a kánikula idejében sokkal jobban esik a céklaleves hidegen - főzés után lehűtjük a levest, és amikor már hideg, egy tálban tálaljuk, céklakockákkal, apróra vágott friss vagy kovászos uborkával, frissen vágott metélőhagymával, olívabogyóval, egyéb friss zöldségekkel. 

Kovászos uborka lengyel módra

Lassan elkezdődik a kovászos uborka szezon, ezért egy lengyel családi recept következik, amely a hagyományos magyar kovászos uborkától némileg eltér.

Hozzávalók 1 literes befőttesüveghez:

- Uborka (kisebbek-nagyobbak, amennyi belefér)

- Sós víz (1 liter vízhez fél evőkanál só)

- 2-3 gerezd fokhagyma

- 1 egész szál kaporvirág

- 1 darab 5-7 cm-es tormagyökér

- kb. 20 darab mustármag

Elkészítés:

A sós vizet felforraljuk. Amíg melegszik a víz, elhelyezzük az üvegekben az uborkákat. Igyekezzünk úgy elhelyezni őket, hogy a helyet kihasználjuk, viszont ne legyenek túlságosan összezsúfolva. Miután az uborkákat elhelyeztük, hozzáadjuk a meghámozott fokhagymát egészben, megtisztított tormagyökeret, mustármagokat.

A forrásban lévő sós vízzel az üvegeket színig teleöntjük, majd az üvegeket lezárjuk, és egy kiterített konyharuhán fejjel lefelé fordítjuk, így hagyjuk lehűlni. Ez a fejjel lefelé fordítás azért fontos, mert az üveg így hermetikusan záródik.

Miután az üvegek lehűltek, visszafordítjuk őket a talpukra. Ilyenkor figyeljünk oda, nehogy valamelyik üveg a tetejénél sziszegő hangot hallasson. Ha ez mégis megtörténik, az sajnos azt jelenti, hogy nem zár rendesen, így az egész procedúrát kezdhetjük elölről, lehetőleg egy másik fedőkupakot használva.

Az így elkészített kovászos uborka 1-2 hét után fogyasztható.

Hajdinafasírt

A hajdina finom, jellegzetes ízű, egészséges gabonaféle, amely a rizs elterjedése óta Magyarországon kevéssé népszerű. Lengyelországban azonban a mai napig kedvelt hétköznapi ételnek számít. Sokoldalú felhasználhatóságát az is mutatja, hogy köretek és egytálételek mellett fasírt is készíthető belőle. Aki kedveli a hagyományos, rusztikus ízvilágot, vegetáriánus étrendet követ, vagy esetleg felidézné gyermekkora ízvilágát, a nagymama konyháját, biztosan kedvét leli majd a hajdinafasírtban.

Hozzávalók 3 személyre:

- 2 zacskó hajdina (250 g)

- 1 tojás

- só, fekete bors, borsikafű, opcionálisan 1 gerezd fokhagyma

- olaj a sütéshez

Elkészítés:

Forraljunk fel kb. 2 liter sózott vizet. A forrásban lévő vízbe helyezzük a hajdinát és főzzük kb. 15 percig. Ha megfőtt, vegyük ki a vízből. Lecsepegtetés után hagyjuk hűlni, majd tegyük egy nagyobb tálba. Fűszerezzük ízlés szerint sóval, borssal, borsikafűvel, esetleg zúzott fokhagymával. A fűszerezést kóstolással ellenőrizhetjük.

Amikor a fűszerezéssel már készen vagyunk, adjuk hozzá a tojást, majd jól keverjük össze. Formázzunk kicsi, lapos formájú fasírtokat, és forró olajban süssük aranybarnára.

Magában, tejföllel, tejfölös uborkasalátával fogyaszthatjuk, főételként és köretként egyaránt.