Sült paprika gerslivel

Kis varáció paprikával és gerslivel a főszerepben - nagyon kevés munkát igényel és nagyon jó alapja bármilyen fűszerezésnek. Csípősen, paradicsomosan, telfölösen, vegásan, vegetáriánus vagy húsimádó módon egyaránt finom.

Hozzávalók 2 főre:

• 4 db közepes kápia paprika
• 1 pohár gersli
• 3 pohár zöldség- vagy húsalaplé
• 1 nagy fej hagyma (lehet vörös vagy lila)
• 2 gerezd fokhagyma
• kis olaj sütéshez
• 1 db nagyon érett édes paradicsom vagy 2 kanál paradicsompüré
• fűszerek: só, színes vagy fehérbors, bazsalikom, oregánó, kakukkfű, borsikafű, kurkuma
• opciónálisan: tejföl és/vagy szalonna, kolbász, vagy amihez csak van kedvetek :)

Készítés:

A hagymával és fokhagymával kezdünk: apróra vágjuk mind a kettőt és egy nagyobb fazékban kis olajon megpirítjuk, aztán belevágjuk a paradicsomot vagy ha pürénk van, akkor azt és hozzáadjuk a szépen átmosott gerslit. Összekeverjük az egészet és öntünk rá kis alaplevet. Az egészet lefedjük és fokozatosan adagolva bele a többi alaplevet, kis lángon addig főzzük, amíg a gersli beszívja a folyadékot és teljesen puhára megfő. Legvégén hozzáadjuk a fűszereket, ízlés szerint.

Ha húsos változatot választottunk, akkor érdemes hagymával együtt pirítani szalonnát vagy kolbászt, így a gersli is megfogja az aromát. De lehet külön serpenyőn is, és csak utolagosan összekeverni már készen álló gerslivel.

Amíg készül a gersli, foglalkozhatunk paprikával - megmossuk és kicsumázzuk, aztán kis olajjal bedörzsöljük és egy tepsiben az előmelegített (kb. 180-200°C) sütőbe rakjuk 15 percig. Ezután kivesszük és kitöltjuk gerslivel, aztán újra a sütőbe helyezzük. Érdemes kis olajat csöppenteni rá. Továbbá kb. 20 percig süssük - akkor kész amikor puha a paprika.

Magában is tökéletes, de lehet hozzá készíteni pl. tejfölös vagy sajtos mártás, esetleg még sütéskor rátenni reszelt sajtot (pl. cheddar) vagy baconszalonnát szeletelve.

Túróval töltött lilahagymás csirkemell sült krumplival és erős paprikával

Férjem várakozásainak eleget téve vasárnapi ebédnek készítettem el ezt a fehérjedús csípős finomságot. Nagyon jó és sporolós ötlet ha vannak "maradékok", amiket fel lehet használni, mert igazából csak a csirkemell kell, a többi összetevő variálható lehetőségek szerint :)

 Hozzávalók:

• 2 nagy vastag csirkemell
• kb.100g tehéntúró
• 1 nagy fej lilahagyma
• 5-6 db nagy burgonya
• 2-3 evőkanál olaj
• kb. 0,5 húsleves alaplé
• 1 hegyes erős zöldpaprika
• só, bors, durvára darált színes bors, kakukkfű

Sült krumpli

A megtisztított burgonyát vastagabb szeletekre vágjuk, 10 perc előfőzés után olajozott tepsibe rakva 200 °C fokos sütőben aranybarnára sütjük.

Túrós-lilahagymás töltelék

Az apróra vágott lilahagymát elkeverjük a túróval, borssal, sóval, friss kakukkfűvel  - fűszerek ízlés szerint. Munka közben kóstolással ellenőrizhetjük az ízét.

Csirkemell

A megtisztított és hártyátlanított  csirkemellfillén nagyméretű bemetszést ejtjünk (kb. úgy mint gyros készítésekor a pitában), majd a belsejét újjnyi vastagságban megtöltjük a lilahagymás túróval. A megtöltött fillét a bemetszésnél 2-3 fogpiszkálóval átszúrva lezárjuk. Kis mennyiségű felhevített olajon mind a két oldalát enyhén átsütjük, majd a húsleves alaplét ráöntjük és 15-20 percig puhítjuk – közepes lángon, lefedve. Kivétel előtt pár perccel távolítjuk a fedőt és hagyjuk kipárolni a maradék lének, a legvégén színes borssal ízesítjuk.

A töltött csirkemellet sült burgonyával és friss erős zöldpaprikával tálaljuk.

Kenyérlángos

Nehéz dolog minden napra valami finom ebédet kitalálni, főleg amikor későn érek haza, és már semmi kedvem nekiállni sütni-főzni... A kenyérlángos ugyan nem gyors, viszont abszolút nyerő választás :)
Mivel csak ketten vagyunk, most egy elég kis adagot írok le, de az eredeti receptem pont kétszer ekkora adagra van.

Szóval először is egy negyed élesztőt egy kis cukros langyos tejben felfuttattam. Míg vártam az élesztőre, kimértem 25 dkg lisztet, egy fél evőkanál sót, 1,5 dl langyos vizet és fél dl olajat (ez lehet olívaolaj, nekem most csak sima napraforgóolajam volt itthon). Ezt összegyúrtam (illetve, csaltam, mert robotgéppel kevertem össze*), aztán hozzáadtam a már felfutott élesztőt, ezzel is jól összedolgoztam a tésztát, és hagytam szépen megkelni a kelesztőtálamban :) Most kb másfél órát hagytam pihengetni, mert közben elég sok dolgot kellett még csinálnom...Ami ezek közül a kenyérlángoshoz fontos, hogy felkockáztam egy elég nagy fej hagymát, és felvágtam kb 15-20 dkg finom húsos szalonnát is apró kockákra. Először a szalonnát pirítottam egy kis olajon, és aztán abban a zsírban, amit a szalonna kiengedett, a hagymát is megfonnyasztottam.
A kinyújtott tésztát egy kiolajozott tepsibe elegyengettem (általában olívaolajjal kenem ki, de mivel most nem volt, a szalonna zsírjából öntöttem kicsit a tepsibe és azt kentem el). A sütőt előmelegítettem 200 fokra, közben a tészta még pihent egy 15-20 percet a tepsiben.
Kb. 10-15 percig sütöttem a tésztát, amíg egy kicsit megpirult a teteje, aztán kivettem és rákentem egy nagy doboz tejföl felét (ez az a nagyon nagy doboz, ami majdnem 500 g-os, úgyhogy egy sima nagydobozos tejföl is elég egy ekkora adagra). Mindezek után rászórtam a hagymát és a szalonnát és még egy 10 percig sütöttem hogy tényleg teljesen megsüljön a tészta is, és hogy a tejfölből is egy kicsi beszívódjon a tésztába.
Most már a konyhapulton pihen és várja hogy felvágjam és bedobozoljam holnapra...:)

(Egyszer azt hallottam, hogy ha valaki rosszkedvűen kezd el élesztős tésztát gyúrni, akkor nem fog megkelni, mert az élő tészta "megérzi" rossz kedvet..Nem mondom hogy rossz kedvem volt de elég fáradt voltam, úgyhogy ezt nem akartam megkockáztatni..Ti erről mit tudtok, szabad rosszkedvűen is tésztát gyúrni? :) )

Sörben sült csülök

 A férjem nagy kedvence a csülök.. nagyjából mindegy, hogy hogyan van elkészítve, csak csülök legyen :) Még júliusban, a születésnapja alkalmából, életemben először én is sütöttem csülköt, azóta bárhol vagyunk, ha csülköt eszik, mindig azt mondja, hogy azért mégiscsak az általam sütött csülök volt a legfinomabb..
Persze ehhez biztos hozzájárult az is, hogy a sütéshez egy másik nagy kedvencét, a sört is segítségül hívtam :))
Tehát, ami kellett, az egy darab csülök, amikor először csináltam, egy 80 dkg-os darabot sikerült vennem, de hamar megtanultam hogy csülökből minél több kell, úgyhogy legutóbb már egy másfél kilós darabkát vettem.
Az elkészítés elég sok időt vesz igénybe, mert szerintem érdemes kicsit megfőzni a csülköt, biztos ami biztos. Kicsit bevagdosva, nnyi vízben, hogy ellepje, megsózva, majorannával, babérlevéllel, esetleg egy meghámozott vöröshagymával és néhány gerezd fokhagymával együtt főztem, kicsit több mint egy órát (de ha 2 órát főzzük, az se baj). Közben néha megszurkáltam, de a csülök még sült állapotban is jobban hasonlít valami gumiból készült dologra, mint húsra..

Ezután beletettem egy római tálba, a vágásokba tettem fokhagymát, karikáztam még fel mellé vöröshagymát (de azt is mellé tettem ami a vízben főtt vele), leöntöttem sörrel (egy fél dobozzal kb, aztán  rátettem a tálra a tetejét és betettem a sütőbe. Legalább 1 órát érdemes sütni (de persze sütőtől is függ), de megint azt mondom, hogy az se baj, ha még többet sül :) Egyszer azért megfordítottam, és az utolsó 20-30 percben levettem a fedőt, hogy meg is piruljon.
Valamikor a sütés félidejében beletettem némi felvágott krumplit is (még akkor amikor a fedő rajta volt a tálon), mivel annak kevesebb idő kell, mint a csülöknek, és nem szerettem volna, ha odaég.
Szerencsére a férjem mindig kapható arra hogy megkóstolja az éppen készülő húsokat, úgyhogy sütés közben néha megkóstolta hogy biztosan jó legyen :)

Most vettem csak észre hogy a képeken látszik egy kevés szalonna is, úgyhogy gyorsan leírom még hogy biztos nem rontjuk el a csülköt ha egy pár kisebb szelet szalonnával betakargatjuk a tetejét :)

Barszcz - céklaleves: melegen és hidegen

Hasonlóan a hajdinához valamikor a céklaleves is integráns része volt a magyar étkezésnek, mára azonban ez is elfeledetté vált. Nem így történt ez a hazámban, Lengyelországban, ahol barszcz ezer változata a mindennapi és ünnepi közkedvelt étel, nagyon népszerű, nagyon gyorsan, egyszerűen elkészíthető és NAGYON finom :))) Ezért most kísérletet teszünk rá, hogy ezt a kelet-európai konyhaművészeti remekművet újra népszerűvé tegyük.

Az alap céklaleves széles körű felhasználási lehetőségeket nyújt - többféleképpen ízesíthető, hidegen és melegen egyaránt fogyasztható. Ami még nagyon fontos, érdemes nem csak céklagyökeret felhasználni hozzá, hanem a szárát is (akár levéllel együtt, ha szép, fiatal, friss a cékla). Két fő változata létezik a barszcz-nak: tejföl nélkül és tejfölös. Nálunk otthon hagyományosan a tejföl nélküli jelenik meg leggyakrabban az asztalon, azért ezt választottam.

Alap céklaleves - hozzávalók kb. 6 főre:

- 3 liter víz
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 kicsi vagy közepes vöröshagyma
- 2-3 nagy cékla
- kb. 10-15 céklaszártő
- 1 szár kaporvirág
- 1 evőkanál ecet, cukor - savanyúságot szabályozó
- só, bors, majoranna, lestyán
- olaj pirításhoz
- opcionálisan 1 húsleveskocka

Egy nagyobb méretű fazékban az apróra vágott hagymát és zúzott fokhagymát üvegesre pirítjuk kis olajon. Hozzáöntjük a vizet és beleszórjuk a közepes kockákra vágott céklát, céklaszártövet, ízlés szerint hozzáadjuk a majorannát, lestyánt, kaporvirágot, sót, borsót, tetszés szerint adhatunk hozzá egy húsleveskockát. Lefedjük a fazekat, időnként keverjük a levest. Közben kóstolgathatunk belőle és hozzáadhatunk ecetet vagy cukrot, attól függően hogy mennyire savanyúan vagy édesen szeretjük. Forrástól számított 15-20 percig főzzük, amíg a cékla teljesen meg nem puhul. Amikor kész a levesünk, leszűrjük, félretéve a céklakockákat. 

Melegen és hidegen

Barszcz-ot kétféle módon fogyaszthatunk - "italként" és levesként, melegen vagy hidegen. Ha csak egy forró, melegítő finomságra vágyunk, egyszerűen öntjük a meleg levest a bögrébe és kortyolgassuk - fantasztikus a hideg, esős őszi vagy téli estékre. Ha levesként, gazdagabban szeretnénk enni a barszcz-ot, egy leveses tálban tálaljuk, céklakockákkal, főt félbevágott tojással, főtt krumplival, káposztás-gombász krokettel, pierogi-val, kolbásszal stb. Nyáron pedig a kánikula idejében sokkal jobban esik a céklaleves hidegen - főzés után lehűtjük a levest, és amikor már hideg, egy tálban tálaljuk, céklakockákkal, apróra vágott friss vagy kovászos uborkával, frissen vágott metélőhagymával, olívabogyóval, egyéb friss zöldségekkel. 

Hajdinafasírt

A hajdina finom, jellegzetes ízű, egészséges gabonaféle, amely a rizs elterjedése óta Magyarországon kevéssé népszerű. Lengyelországban azonban a mai napig kedvelt hétköznapi ételnek számít. Sokoldalú felhasználhatóságát az is mutatja, hogy köretek és egytálételek mellett fasírt is készíthető belőle. Aki kedveli a hagyományos, rusztikus ízvilágot, vegetáriánus étrendet követ, vagy esetleg felidézné gyermekkora ízvilágát, a nagymama konyháját, biztosan kedvét leli majd a hajdinafasírtban.

Hozzávalók 3 személyre:

- 2 zacskó hajdina (250 g)

- 1 tojás

- só, fekete bors, borsikafű, opcionálisan 1 gerezd fokhagyma

- olaj a sütéshez

Elkészítés:

Forraljunk fel kb. 2 liter sózott vizet. A forrásban lévő vízbe helyezzük a hajdinát és főzzük kb. 15 percig. Ha megfőtt, vegyük ki a vízből. Lecsepegtetés után hagyjuk hűlni, majd tegyük egy nagyobb tálba. Fűszerezzük ízlés szerint sóval, borssal, borsikafűvel, esetleg zúzott fokhagymával. A fűszerezést kóstolással ellenőrizhetjük.

Amikor a fűszerezéssel már készen vagyunk, adjuk hozzá a tojást, majd jól keverjük össze. Formázzunk kicsi, lapos formájú fasírtokat, és forró olajban süssük aranybarnára.

Magában, tejföllel, tejfölös uborkasalátával fogyaszthatjuk, főételként és köretként egyaránt.